MENÜ

Honlap címe

 

A rövid, aktuális írások, hírek rovata.

 

Egy podcast, amelyik egyszerre tartozik a képzés történetéhez és az írófészekről szóló rovathoz.  A  Dr. Csider Sándorral készült beszélgetés a Vas Népe online oldalán érhető el:  https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2023/06/podcast-negyven-even-at-nepmuveloket-tanitott-a-foiskolan-csider-sandorral-beszelgettunk 

---------------------------------------------------------------------------------

Polák István: Az „intézet” (2023.02.11.)

   Szombathelyen és az ország kilenc másik városában 1959-ben jöttek létre az érettségire épülő  tanítóképző intézetek, felváltva a néyg, majd öt, majd újra négyéves középfokú tanítóképzést. Némelyike új városban és épületben, némelyike a régi középfokú intézmények helyén, azok jogutódjaként. 1  A hároméves képzés azonban nem adott főiskolai diplomát,  a korábbi (akkor már csak) nyolc intézetet 1974-ben emelték főiskolai rangra. A Szombathelyi Tanítóképző Intézet új helyen nyílt meg, a korábbi kőszegi középfokú képzés utódaként.  Hogy miért nem maradt Kőszegen? Ennek alighanem elsősorban a korabeli 20 km-es határsávon belüli lét volt az oka. (Amikor gimnazistaként szülőfalumból lekerekeztem a megyei könyvtárba, hazafelé igazoltattak a határőrök Szombathely északi kijáratánál, a 87-es úton. Keresték a személyi igazolványomban a belepecsételt 2-est, a 2. határövezetben való élés jelét. Ugyanez történt Nemescsóból Kőszegre a JMG-ba való haladásomkor  a kőszegfalvi Gulner-malomnál, olyankor, amikor a határőrök éles lőgyakorlatot tartottak.)  S tán még  az is ok volt, hogy a mai egyetemi karnak is teljes körű elhelyezést biztosítható, egykori kőszegi katonai alreáliskola (Ottlik Géza iskolája) helyén akkor már két éve megalakult  a Országos Gyógypedagógiai Intézet, a maga hatszáz bentlakó diákjával. A szombathelyi  képző mai jogutódja az ELTE SEK, a főépület az alapítás éve  - azaz 1959 - óta azonos, az 1945 előtti Faludi Ferenc Gimnázium épülete.  Az alapításkori 10 tanítóképző közül kettőben nyílt új szak, a népművelő-könyvtáros szak, 1962-ben Szombathelyen, 1963-ban Debrecenben. A szombathelyi intézmény  története bizonyára ismert a honlap látogatói számára, s itt az első rovatban is találhatók róla információk. Ebben a kis írásban elsősorban az elnevezésről, másodsorban a képzési szint helyéről próbálok néhány gondolatot megfogalmazni.

    Az elnevezésre, benne  a címként is alkalmazott „intézet” szóra már hoztam is egy másik példát, a kőszegi gyógypedagógiait. S sok másféle intézet is volt és van a mai napig. Akkoriban a gyerekeket azzal  riogatták, hogy ha nem viselkednek rendesen, mehetnek a javítóintézetbe. Kőszegen is volt két másik, bentlakásos nevelőintézet. De ugye az elme  gyógyításának is intézet volt a helyszíne, s a 60-as és 70-es években a népművelésnek és a földmérésnek is volt önálló intézete, ahol elsősorban a szakmai irányítás és kutatás volt a feladat. Mostanra pedig talán az egykori KMK azaz a Könyvtártudományi és Módszertani Központ is az intézet rangjára  „emelkedett”.  S végül: a mozi is kezdetben intézet volt, a kino vagyis a Karinthyék által is emlékezetessé tett kinematográfiai műintézet.2  Az elnevezés szerintem a tisztázatlan státus elkendőzését szolgálta. Ez azonban már a második gondolatkörhöz tartozik. Ha a szó szerkezetét, etimológiáját nézzük, akkor ugye az „intéz” lehet a szótő, s nem az „int”. Habár az intéző, a bármilyen ügyet intéző is magához intheti az ügyfelet. Az intézet  pedig intéz?  De a –zet képző kifejezhet valamilyen  bonyolultabb struktúrát is, ld. gép-gépezet, fedél-fedélzet, talp-talapzat, halom-halmazat, alak-alakzat. Ez azonban nem volt igaz az akkori tanítóképzőkre,  hiszen szombathelyen 1962-ig  180 hallgató volt,  s a NK-szakkal együtt voltunk  háromszázan.

   1973-ban lettem a Geo, azaz az akkor az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kara nevű kis intézmény könyvtárosa.  Egyrészt azt tapasztaltam, hogy az Alma Materemmel hasonló utat járt be. Ugyancsak 1959-ben hozták létre,  akkor Felsőfokú Földmérési Technikum néven,  a szombathelyinél két évvel korábban lett főiskolai kar, s később ugyanannak az egyetemnek, azaz az akkor Nyugat-magyarországi Egyetem nevet viselő soproni  egyetemnek lett  egyetemi   kara. És a szombathelyihez hasonlóan ma sem önálló,  jelenleg az Óbudai Egyetemhez tartozik.  Rajta kívül a hetvenes évek elején másik kettő felsőfokú képzőhely volt, s mindegyik középfokúvá alakult. A negyedik lehetett volna  a középfokú tanítóképző intézet, amit azonban  1959-ben Győrbe vittek.  A szombathelyi és a fehérvári „képzőhely” között sok hasonlóságot fedeztem fel, s ez egy másik rövid írás témája lehet. Itt csak annyit, hogy a főiskolai kar üzemmérnökök diplomát adott, s ottlétem 15 évének első felében a korábbi technikusok százait képezte át levelező tagozaton, egy éves turnusokban. Hasonló dolog történt Szombathelyen is, a két szak számára tanfolyam nélküli, „szintemelő” államvizsgákat szerveztek. Én az utolsó periódusban, 1981-ben teljesítettem a vizsgát. 

          

1) http://pedagoguskepzes.elte.hu/images/anyagok/iii1/39_a_magyaro_pedkep_tortenete.pdf

2) Arra a sztorira utalok, amelyben a kedvelt kávéházi játék keretében („hideg ez a koszt, ó lány …., önt egy égi kar inti… stb.) ezt a két szót kellett mondatba helyezni. (Lábjegyzet lábjegyzeteként adhatnám meg a pontos forrást, de nem lelem, csak a fejemben van meg. Személyes érdeklődésre bárkivel megosztom.)

 

-------------------------------------------------------

Polák István: A MANE arcképcsarnokáról  (2022.11.30.)  https://arckepcsarnok.mane.hu/

   Ahogyan azt a hetedik  rovatban,  Dr.Csider Sándornak Horváth Györgyről írt nekrológja után jeleztem, az az irás  generálta a Magyar Népművelők Egyesületének vezetőségén belül a gondolatot, hogy a címben megnevezett arcképcsarnok rovatot létrehozzák. A rovat számára, ahogyan az ott olvasható is, bárki készíthet magáról vagy arra érdemes ismerőséről egy max.  3000 karakter hosszúságú szakmai portrét. A rovatban jelenleg 101 arckép van. A szombathelyi képzésben részt vevők – egykori tanáraink és bármikori diáktársaink –  mai névsora, betűrendben:

Beke Pál, Benke Éva tanárnő, Cs.Szabó Mária,  Devecsery László, Dr. Kiss Gyula tanár úr, Dr. Sz.Tóth János, Fenyvesi Ferenc, Földiák András, Horváth György, Horváth László, Horváth Margit tanárnő, Kovács György, Lángné Nagy Mária, Papp Ferenc, Széki Patka László, Szokoly Tamás, Vadász János. 

Ha bárkit kihagytam, kérem a honlaplátogatók szíves segítségét.

 ---------------------------------------------------------------------------------

Asztali nézet